Az Aubusson hagyomány gyökerei a 15. századi azonos nevű francia városba nyúlnak vissza, ahol a mesterszövők legendás falikárpitokat készítettek a királyi család és a nemesség számára. Az évszázadok során ezek a minták a francia elegancia szinonimáivá váltak, amelyeket kidolgozott jelenetek, pasztorális tájképek és finom virágos szegélyek jellemeztek.
Bár a stílus Franciaországból származik, e bonyolult, lapos szövésű technikák mesteri tudása globálisan elterjedt. A kínai képzett kézművesek átvették ezeket a komplex, képi módszereket, ötvözve a történelmi európai esztétikát saját regionális szakértelmükkel, hogy olyan szőnyegeket hozzanak létre, amelyek hűek maradnak az Aubusson hagyomány eredeti, díszes szellemiségéhez.
Ennek a stílusnak a jellegzetes elemei a komplex képi motívumok és a díszes szegélyek. A geometrikus mintázatú szőnyegekkel ellentétben ezek a darabok szőtt festményként funkcionálnak, gyakran a mindennapi életből vagy a természetből vett idilli jeleneteket ábrázolva. A finom, alacsony profilú szövés lehetővé teszi, hogy ezek a részletes képek élesek és tiszták maradjanak, ami miatt a gyűjtők körében igen keresettek.
Ebből a hagyományból származó darab tulajdonosának lenni a kézművesség és a kultúra folytonosságának ünneplését jelenti. Ezeket a szőnyegeket nemcsak esztétikai szépségükért értékelik, hanem azért a hatalmas tudásért is, amely szükséges ahhoz, hogy ilyen összetett képi világot textilformátumba ültessenek át. Azzal, hogy ezt a darabot otthonába hozza, a művészi kifejezés olyan örökségét őrzi meg, amely kontinenseken és évszázadokon átível.
