Az Aubusson hagyomány a közép-franciaországi Aubusson városából ered, ahol a kárpitszövés már a 15. században elismert mesterséggé vált. Ezeket a kárpitokat eredetileg paloták és nagybirtokok falainak díszítésére szánták, mitológiai jeleneteket, tájakat és romantikus allegóriákat ábrázolva. Az idők folyamán a stílus fejlődött, és a falakra szánt bonyolult mintákat lapos szövésű szőnyegekké alakították, amelyek ugyanolyan művészi rangot kölcsönöztek a tekintélyes otthonok padlójának.
Technikailag az Aubusson kifejezés egy speciális, szál nélküli, lapos szövésű szőnyegtípust jelöl. Ez az építési mód sokkal magasabb szintű részletgazdagságot tesz lehetővé a csomózott szőnyegekhez képest, mivel a szövők sima íveket és finom árnyékolást hozhatnak létre a dizájnon belül. Ez teszi az Aubusson stílust különösen alkalmassá az összetett képi motívumokhoz, mivel a lapos felület lehetővé teszi, hogy a kép tökéletesen tiszta maradjon, és ne torzítsa a szálak textúrája.
Ennek a hagyománynak a jellegzetes dizájnelemei közé tartoznak a kidolgozott virágos szegélyek, a medaillonok, valamint az emberi alakokat vagy állatokat ábrázoló jelenetek, amelyek természetes tájakba illeszkednek. A visszafogott, kifinomult tónusok használata a stílus védjegye, amelynek célja a harmónia és a kecsesség érzetének megteremtése. Ez a darab tiszteleg ezek előtt a klasszikus motívumok előtt, kihasználva azt a hagyományos, kiegyensúlyozott kompozíciót, amelyet a francia tervezők évszázadokon át kedveltek.
Az Aubusson stílusú szőnyeg birtoklása egy módja annak, hogy kapcsolatba kerüljünk az európai díszítőművészet hosszú történelmével. Ezeket a darabokat a gyűjtők nemcsak esztétikai vonzerejük miatt értékelik nagyra, hanem azért is, mert előállításukhoz hatalmas szakértelem szükséges. Azzal, hogy ezt a darabot otthonába hozza, folytatja a szépség és a kézművesség örökségét, amelyet a művészetkedvelők és a belsőépítészet rajongói generációk óta dédelgetnek.
