Az Aubusson stílus gyökerei a 17. századi francia kárpitműhelyekhez, a Creuse-völgyhöz nyúlnak vissza. Eredetileg az arisztokrácia számára készült luxus falikárpitokról váltak ismertté, majd ezek a minták fokozatosan átkerültek a síkszövésű padlóburkolatokra, amelyek a korszak díszes, klasszikus motívumait tükrözték. Ma ezt a hagyományt világszerte ünneplik, és különböző régiók képzett kézművesei folytatják e nagyszerű európai minták esztétikai örökségét.
A 'kilim' kifejezés az itt alkalmazott síkszövési technikára utal, amely különbözik a csomózott szálú szőnyegektől. A bolyhok elhagyásával a kézműves sima, tartós felületet hoz létre, amely kiemeli a minta tisztaságát és a színek élénkségét. Ez a fajta konstrukció nagyra értékelt, mivel képes megjeleníteni azokat a komplex, képi motívumokat, amelyek egy vastagabb, mélyebb szövésben elvesznének.
E hagyomány jellegzetes elemei közé tartoznak a dús virágcsokrok, a tekeredő lombozat és a kiegyensúlyozott, szimmetrikus elrendezések. Az Aubusson esztétikájának védjegyei az ornamens, medalionszerű fókuszpontok vagy a díszes keretekkel való szegélyezés. Ez a darab ezeket a gyökereket tiszteli azáltal, hogy kifinomult, kontrasztos palettát használ, amely a központi botanikai művészetre irányítja a figyelmet.
Egy ilyen származású szőnyeg birtoklása több mint dekoráció; a több évszázados formatervezési nyelvvel való kapcsolat megőrzéséről szól. A gyűjtők és a rajongók azért értékelik ezeket a darabokat, mert képesek történelmi narratívát és kézműves szakértelmet vinni egy modern otthonba, így jelentőségteljes kiegészítői lehetnek bármely gondosan összeállított térnek.
