Az Aubusson stílus gyökerei abba a történelmi francia városba nyúlnak vissza, ahol a csodálatos szőtt padlóburkolatok gyártása a 17. és 18. században virágzott. Eredetileg az európai királyi udvarok és arisztokrata birtokok számára készültek, ezek a minták festői minőségükről voltak híresek, gyakran utánozva a finom olajfestményeken található buja virágkompozíciókat és építészeti tekercsdíszeket.
Bár a stílus Franciaországból indult, az ilyen kidolgozott minták szövésének hagyománya globálisan elterjedt. Manapság olyan régiók mesteremberei, mint Kína, elsajátították azokat a bonyolult technikákat, amelyek szükségesek e klasszikus motívumok reprodukálásához, gyakran hagyományos kézi szövési módszereket alkalmazva, amelyek tisztelik a történelmi esztétikát, miközben alkalmazkodnak a kortárs ízléshez és igényekhez.
Az Aubusson stílusú szőnyeg jellegzetes formanyelvét az eleganciára és a szimmetriára való összpontosítás határozza meg. Jellemzően egy központi medaliont vagy virágcsokrot találunk, amelyet kidolgozott akantuszlevelek, virágfüzérek és kifinomult szegélyek vesznek körül. Ezek az elemek együttesen mélységet és formális szépséget teremtenek, így a szőnyeg olyan, mintha egyenesen a padlóra fektetett műalkotás lenne.
E hagyomány egy darabjának birtoklása kapcsolatot jelent a díszítőművészet hosszú történetével. Ezeket a szőnyegeket a gyűjtők és a formatervezés szerelmesei egyaránt nagyra értékelik, nemcsak lenyűgöző vizuális hatásuk, hanem az a szakértelem miatt is, amely szükséges ahhoz, hogy ilyen összetett, áramló mintákat életre keltsenek szőtt formában. Ez egy módja annak, hogy a kulturális örökség egy darabját otthonába vigye.
