A marokkói Középső-Atlasz hegység berber szőnyegei egy évszázadokra visszatekintő hagyományból születtek, amely mélyen gyökerezik az őshonos berber nép nomád és félnomád életmódjában. Ezeket a szőnyegeket történelmileg háztartási használatra szőtték, meleg ágyneműként, takaróként és padlóburkolatként szolgáltak a zord hegyi telek ellen, nem pedig tisztán dekorációs tárgyakként.
A 'berber' kifejezés Észak-Afrika sokszínű etnikai csoportjaira utal, és szövési technikáik egy olyan kultúra bizonyítékai, amely értékeli mind a praktikusságot, mind a kreatív kifejezésmódot. A mesterséget hagyományosan generációkon keresztül adják át, a motívumok pedig gyakran a szövő személyes tapasztalatait, környezetét és a természet világát tükrözik, ahelyett, hogy merev, előre meghatározott mintákat követnének.
Tervezés szempontjából ezek a szőnyegek merész, absztrakt és geometriai vizuális nyelvükről híresek. Míg egyes hagyományok a monokróm palettákat részesítik előnyben, a Középső-Atlasz szőnyegei híresek vibráló színek és szimbolikus motívumok merész használatáról, mint például rombuszok, cikk-cakkok, vagy növények és állatok stilizált ábrázolásai, amelyekről úgy tartják, hogy védelmet nyújtanak vagy elmesélik a szövő család történetét.
Ebből a hagyományból származó darabot birtokolni annyit tesz, mint meghívni egy darabka élő történelmet az otthonába. A gyűjtők nemcsak kiváló minőségű gyapjújuk és tartós szerkezetük miatt értékelik ezeket a szőnyegeket, hanem a kulturális hitelességért is, amelyet képviselnek. Minden szőnyeg egy gyapjúba szőtt elbeszélés, amely összeköti a modern tulajdonost az Atlasz-hegység ősi, maradandó szellemével.
