A Gabbeh szőnyegek hosszú múltra tekintenek vissza, mint a közel-keleti nomád törzsek funkcionális, művészi kifejezésmódjai. Eredetileg ezeket a szőnyegeket otthoni használatra szőtték, hogy meleget és kényelmet biztosítsanak a hideg padlón, ezért is ünneplik őket vastag, puha száluk miatt.
Maga a Gabbeh név gyakran olyan stílusra utal, amely „nyers” vagy „természetes” kialakítású. A formálisabb, bonyolult szőnyegekkel ellentétben ezek a darabok nyitott mezőkre és egyszerű, díszítetlen felületekre támaszkodnak, hogy kiemeljék a nyers gyapjú minőségét. Ez az egyszerűség a hagyomány védjegye, amely a díszes motívumok helyett az anyag lényegére összpontosít.
A Shabargan darabok különösen figyelemre méltóak az ősi regionális szövési hagyományokhoz fűződő kapcsolatuk miatt. Ezek a szőnyegek gyakran monokróm vagy enyhén változatos palettával rendelkeznek, ünneplve a gyapjú természetes színeit. A dizájn minimális szinten tartásával a takács lehetővé teszi, hogy a fókusz teljes mértékben a textúrán és a kész darab őszinte, kézműves jellegén maradjon.
Egy ilyen darab birtoklása módja annak, hogy kapcsolatba kerüljünk a kézművesség gazdag örökségével. Ezeket a szőnyegeket a gyűjtők nemcsak esztétikájuk miatt értékelik, hanem azért a szakértelemért is, amely szükséges ahhoz, hogy ilyen egységes megjelenést tartsanak fenn egy nagy futószőnyegen. Ez bizonyítéka a takács azon képességének, hogy egyensúlyt teremtsen a hagyomány és a tiszta, modern érzékenység között.