A Gabbeh hagyomány gyökerei a Közel-Kelet nomád törzseihez nyúlnak vissza, akik eredetileg saját használatra, nem pedig kereskedelmi célokra készítették ezeket a szőnyegeket. Ezeket a szőnyegeket funkcionálisnak, sokoldalúnak és mélyen személyesnek tervezték, gyakran spontán, absztrakt motívumokkal, amelyek a szövő saját környezetét és élettapasztalatait tükrözték. Ma a Loribaft művészete továbbfejlődött, és a finom példányokat olyan régiókban készítik, mint India, ahol a kézművesek továbbra is tiszteletben tartják ezeket az ősi technikákat.
A Loribaft kifejezés a Gabbeh egy olyan sajátos stílusára utal, amely kifinomult csomózásáról és művészi érzékéről ismert. A hagyományosabb törzsi szőnyegekkel ellentétben a Loribaftot a részletek magasabb szintje és a színkeverés kifinomultabb megközelítése jellemzi. Ez olyan terméket eredményez, amely egyszerre tűnik hagyományosnak és kortársnak, áthidalva a szakadékot a történelmi törzsi esztétika és a modern belsőépítészeti igények között.
Vizuálisan ezeket a szőnyegeket művészi és geometriai mintáik határozzák meg, gyakran stilizált fákat, állatokat és olyan szimbolikus motívumokat tartalmaznak, amelyek kulturális jelentőséggel bírnak. Az élénk, telített színek használata a stílus védjegye, olyan eleven felületet hozva létre, amely bármely tér hangulatát képes megváltoztatni. Míg sok hagyományos szőnyeg merev, szimmetrikus mintákat követ, a Loribaft egy kifejezőbb vizuális nyelvet ünnepli.
Ebből a hagyományból származó szőnyeget gyűjteni annyit tesz, mint befektetni a kulturális örökségbe és az emberi tudásba. A Loribaft választásával Ön egy olyan kézműves vonalat támogat, amely az emberi érintést részesíti előnyben a tömegtermeléssel szemben. Ez egy módja annak, hogy a történelem és a valódi művészet érzését vigye otthonába, biztosítva, hogy padlóburkolata ne csak használati tárgy, hanem egy narratív darab legyen, amely beszélgetésre és elismerésre ösztönöz.
