A Loribaft és Kashkooli hagyományok mélyen gyökereznek a Közel-Kelet nomád örökségében, különösen a luri és kaskai törzsekhez kötődően. Ezeket a szőnyegeket eredetileg olyan nomád csoportok szőtték, akik szövőszékeiket környezetük dokumentálására használták, a látott tájakat, állatokat és kulturális szimbólumokat merész, absztrakt mintákká alakítva. Ma ez a hagyomány új, élénk otthonra talált Indiában, ahol a szövők továbbra is tisztelik ezeket az ősi technikákat.
A Loribaft stílus meghatározó jellemzője a kiváló minőségű gyapjú használata, amelyet gyakran vastagabb, dúsabb szálazat jellemez, amely érezhetően tartalmas és puha. Ellentétben a formálisabb városi szőnyegekkel, amelyek a precíz, merev szimmetriára építenek, a Loribaft szőnyegek a kézzel készített folyamat tökéletlenségeit ünneplik. Ez a technikai megközelítés lágyabb végeredményt és fényesebb minőséget eredményez, mivel a gyapjúszálak a felületen különbözőképpen verik vissza a fényt.
Ezeknek a szőnyegeknek a formanyelve természeténél fogva játékos és narratív. Gyakran találkozhatunk 'gül' mintákkal vagy törzsi motívumokkal, fák, tevék és más állatok stilizált ábrázolásaival kiegészítve. Ezek a szimbólumok nem pusztán dekoratívak voltak, gyakran talizmánokként vagy családtörténeti feljegyzésekként szolgáltak. Az élénk, telített színek használata – amelyek hagyományos környezetben gyakran természetes festékekből származnak – adja ezeknek a szőnyegeknek a jellegzetes, életteli energiáját.
Egy Loribaft szőnyeg beszerzése befektetés a kulturális folytonosságba. Ezeket a darabokat nyers, őszinte kifejezésmódjukért és azért értékelik, mert képesek áthidalni a szakadékot a hagyományos kézművesség és a modern lakberendezési esztétika között. Azzal, hogy birtokol egyet, nem csak egy szőnyeget szerez be, hanem részt vesz a nomád történetmesélés hosszú múltra visszatekintő történetében, amelyet a modern kézművesek kezei tartanak életben.
