A Gabbeh szőnyegek régóta a közel-keleti nomád törzsek szinonimái, olyan hagyományt képviselve, ahol a szövés legalább annyira szól a történetmesélésről, mint a használati értékről. A formálisabb városi szőnyegekkel ellentétben ezeket a darabokat történelmileg a törzsi szövők saját használatra készítették, ami lehetővé tette számukra, hogy szabadabb, spontánabb mintákkal kísérletezzenek, amelyek tükrözik mindennapi környezetüket és kulturális élményeiket.
A Gabbeh kifejezés egy olyan típusú csomózott szőnyegre utal, amelyet a városi szőnyegekhez képest vastagabb és durvább szövés jellemez. Ez a kialakítás szándékos, mivel egyszerre biztosít meleget és mélyen kényelmes, párnázott érzést. A darabon található 20 mm-es szálmagasság a hagyomány védjegye, amelyet úgy terveztek, hogy maximális szigetelést nyújtson a hideg padlók ellen a zord tájakon.
Vizuálisan ezek a szőnyegek a színek merész, művészi használatáról és egyszerűsített geometrikus motívumaikról ismertek. Bár gyakran tartalmaznak egyszínű, gazdag tónusú mezőket, gyakran díszítik őket olyan szimbolikus minták, amelyek mély, személyes jelentéssel bírnak a szövő számára. Az élénk, telített tónusok használata a stílus jellemzője, amelyet gyakran természetes festékekkel érnek el, amelyek idővel gyönyörű karaktert fejlesztenek.
A Gabbeh birtoklása lehetőség arra, hogy kapcsolatba kerüljünk a független művészet örökségével. Mivel ezeket hagyományosan előre megrajzolt minták nélkül szőtték, minden szőnyeg egy nem próbált, hiteles tükörképe a szövő elképzelésének. Gabbeh szőnyeget gyűjteni annyit tesz, mint értékelni a kézművesség mögött rejlő emberi tényezőt, megőrizve egy darabot a kultúrtörténetből, amely a modern otthonban is éppolyan releváns és lenyűgöző, mint amilyen hagyományos eredetében volt.