A Gabbeh szőnyeg hagyománya a Közel-Kelet nomád törzseitől származik, ahol a szövők ezeket a darabokat történelmileg saját használatra készítették. Ellentétben a formális műhelyek szőnyegeivel, a Gabbeh szőnyeget praktikus, kényelmes padlóburkolatnak tervezték a sátorban való élethez, amely hőszigetelést biztosít a hideg talaj ellen és puha pihenőhelyet nyújt.
Maga a Gabbeh kifejezés egy olyan stílusra utal, amely szándékosan nyers, vastag és kiforratlan a tervezési megközelítésében. Míg a formális szőnyegek gyakran szigorú, előre megtervezett mintákat követnek, a Gabbeh a kreatív szabadságáról ismert, gyakran nyitott színes felületekkel és szeszélyes, szimbolikus motívumokkal, amelyek a szövő saját élményeit és környezetét tükrözik.
Vizuálisan ezeket a szőnyegeket a mély, gyakran monokróm mezők és a geometrikus vagy állati ihletésű motívumok minimalista használata határozza meg. Az élénk, természetes festékek használata és az egyszerűségre való összpontosítás teszi őket rendkívül jellegzetessé, elszakadva a formálisabb közel-keleti szövéshez gyakran társított összetett, virágos mintáktól.
Manapság a Gabbeh szőnyegeket nagyra értékelik azok a gyűjtők, akik értékelik az autentikusságot és az egyes csomók mögött rejlő emberi történetet. Egy ilyen darab birtoklása lehetőség arra, hogy kapcsolatba kerüljön egy évszázados nomád örökséggel, ahol a szőnyeg nemcsak dekorációként, hanem a mindennapi élet funkcionális és művészi társaként szolgált.
