A Gabbeh szőnyeg hagyománya a közel-keleti nomád törzsektől származik, ahol a szövők ezeket a darabokat elsősorban saját használatra, a sátraik belsejében készítették. A formálisabb, bonyolult városi szőnyegekkel ellentétben a Gabbeh szőnyegeket vastagra, melegre és rendkívül funkcionálisra tervezték, amelyek a nomád élet alapvető padlóburkolataiként szolgáltak.
A Gabbeh kifejezés lényegében nyerset vagy természetest jelent, ami tökéletesen leírja ezeknek a szőnyegeknek az esztétikáját. Történelmileg a kifinomulatlan, egyszerű szépségükről voltak ismertek, gyakran merész, tiszta színmezőkkel és primitív geometriai mintákkal, amelyek a szövő személyes kifejezésmódját vagy környezetének természetes táját tükrözték.
A Gabbeh stílus egyik legmeghatározóbb jellemzője a vastag, kézzel font gyapjú használata, amely a szőnyeg jellegzetes nehéz, puha textúráját adja. Ezek a szőnyegek gyakran természetes, festetlen vagy élénken festett gyapjút használnak, olyan színmélységet teremtve, amelyet szintetikus festékekkel nehéz elérni. Az eredmény egy olyan darab, amely mélyen kapcsolódik a földhöz és az alkotók hagyományaihoz.
Manapság ezeket a szőnyegeket a gyűjtők nagyra értékelik hitelességük és az egyes csomók mögött rejlő emberi történet miatt. A Gabbeh birtoklása nem csupán egy szőnyeg megszerzéséről szól, hanem a kulturális történelem egy darabjának megőrzéséről. Minden szőnyeg az idő egy egyedi pillanatát képviseli, megörökítve a kézműves szakértelmét, intuícióját és szellemét oly módon, amely a modern otthonokban is releváns marad.