A Gabbeh szőnyegek a Közel-Kelet nomád törzseitől származnak, elsősorban a ghashgai és luri népek szőtték őket. Történelmileg ezeket a szőnyegeket otthoni használatra készítették, vastag, védelmező padlóburkolatként szolgáltak, amelyek szigetelést biztosítottak a sátrak és lakhelyek hideg talaja ellen. A hivatalos szőnyegekkel ellentétben a Gabbeh-ek sosem kereskedelmi exportra készültek, ami teljes kreatív szabadságot biztosított a szövőknek.
A 'Gabbeh' kifejezés jelentése 'nyers', 'természetes' vagy 'befejezetlen', ami a konstrukció és a design egyszerűségére utal. Ezeket a szőnyegeket általában vastag, kézzel font gyapjúszálak és a városi szőnyegekhez képest durvább szövés jellemzi. Ez a vastag szál elengedhetetlen, mivel puha, párnázó textúrát biztosít, amelyet nagyra értékelnek kényelme és tartóssága miatt, így ezek a darabok kivételesen praktikusak a mindennapi életben.
Vizuálisan a hagyományos Gabbeh-ek híresek merész, absztrakt és gyakran játékos mintáikról. A szövők gyakran építettek be geometrikus formákat, stilizált állatokat vagy környezetük absztrakt ábrázolásait, kézzel festett gyapjút használva gazdag, földszínekben. Az itt látható foltvarrott vagy kockás motívumok e hagyomány élénk evolúcióját képviselik, bemutatva a színekhez való bátor hozzáállást, amely a szőnyeget a belső tér fókuszpontjává teszi.
Napjainkban ezeket a szőnyegeket nagyra értékelik azok a gyűjtők, akik nagyra becsülik az eredetiséget és az egyes csomók mögött rejlő emberi történetet. A Gabbeh birtoklása nem csupán padlóburkolat beszerzését jelenti; a nomád örökség egy darabjának megőrzéséről szól. Minden szőnyeg a szövő egyéni jövőképének és készségének bizonyítéka, amely olyan kulturális hagyományhoz való kapcsolódást képvisel, amely a kreativitást, a melegséget és a tartós minőséget helyezi előtérbe a tömegtermeléssel szemben.
