A Gabbeh szőnyegek mélyen gyökereznek a Közel-Kelet nomád hagyományaiban, ahol eredetileg a törzsi szövők készítették őket személyes használatra, a sátraikon belül. A formálisabb, városi készítésű szőnyegekkel ellentétben ezeket a darabokat azért alkották, hogy meleget és kényelmet biztosítsanak a hideg sivatagi talajon, gyakran a törzs saját juhainak természetes, festetlen gyapját felhasználva.
Maga a 'Gabbeh' kifejezés 'nyers' vagy 'természetes' jelentéssel bír, ami tükrözi a hagyomány egyszerűségre és művészi szabadságra helyezett hangsúlyát. Ezek a szőnyegek vastagabb, dúsabb szálukról ismertek, ami lehetővé teszi a szövők számára, hogy szélesebb, kifejezőbb mintákkal dolgozzanak. Ezt a stílust sosem szánták egyenletesnek, sokkal inkább a szövő közvetlen környezetének és személyes történeteinek tükröződésének.
Ezeknek a szőnyegeknek a vizuális nyelvét a minimalista, mégis kifejező minták határozzák meg. Bár a hagyományos minták gyakran egyszerű geometriai formákat vagy állatok és növények stilizált ábrázolásait tartalmazzák, mégis a merész színhasználatukért és nyitott mezőikért ünneplik őket. Ez a konkrét darab, vidám famotívumaival, a történetmesélés ezen örökségéből merít, egy funkcionális tárgyat jelentőségteljes kulturális műtárggyá alakítva.
Manapság ezeket a szőnyegeket a gyűjtők nagyra értékelik hitelességük és minden egyes csomó mögött megbújó emberi történet miatt. E hagyomány egy darabjának birtoklása lehetőség arra, hogy kapcsolódj egy ősi mesterséghez, amely a nomád élet generációin keresztül fennmaradt, olyan örökséget és tartós minőséget kínálva, amely a modern dekorációból gyakran hiányzik.
