Az afganisztáni Kelim-hagyomány mélyen gyökerezik a régió változatos törzsi csoportjainak nomád és félnomád életmódjában. Ezek a lapos szövésű szőnyegek évszázadok óta elengedhetetlenek a mindennapi élethez, nemcsak padlóburkolatként, hanem dekoratív falikárpitként, nyeregtáskaként és sátorelválasztóként is szolgálnak. E szövési technikák vándorlása a Közel-Keleten keresztül a regionális stílusok gazdag tárházát hozta létre, ahol az afgán Kelim különösen nagyra becsült a színek merész használata és a geometrikus precizitás miatt.
A Kelimet a lapos szövésű szerkezet határozza meg, amelyből hiányzik a hagyományos csomózott szőnyegeknél található szálhalom. Ez a technika magában foglalja a lánc- és vetülékfonalak összefonását egy tartós, vékony szövet létrehozásához, amely gyakran mindkét oldalán használható. Ez a módszer éles, tiszta vonalakat és bonyolult geometrikus formákat tesz lehetővé, mivel a szövőt nem korlátozza a függőleges szálhalom létrehozásának igénye. Az így kapott textil könnyű, mégis rendkívül erős, ami a funkcionális művészet alapvető elemévé teszi.
A Kelim Afghan Old Style vizuális nyelvét az ismétlődő rombusz- és medálmotívumok jellemzik, amelyeket gyakran ritmikus sorokba rendeznek. Ezek a minták többek puszta díszítésnél, ezek generációkon át örökített vizuális szókincsek, amelyek gyakran a helyi folklórt, a védelmet vagy a természeti tájat ábrázolják. A vibráló, földszínek használata a helyi növényekből és ásványokból származó hagyományos festékeket tükrözi, így minden szőnyeg mély, telített megjelenésű, amely az idő múlásával gyönyörűen fejlődik.
A gyűjtők értékelik ezeket a szőnyegeket az autentikusságuk és az minden szálba beleszőtt emberi történet miatt. A Kelim birtoklása egy olyan kézműves hagyomány megőrzésének módja, amely a szakértelmet, az emlékezetet és a közösséget helyezi előtérbe. Mivel ezek a darabok kézzel készülnek, nem pedig gyárban, a takács egyedi szellemét hordozzák, így mindegyikük jelentőségteljes kapcsolat a textil művészet hosszú múltra visszatekintő örökségével.