A kínai szőnyegkészítés egy évszázadok óta fejlődő hagyomány, amely olyan klasszikus művészetekből merít ihletet, mint a festészet, a porcelántervezés és a selyemhímzés. Más regionális hagyományokkal ellentétben, amelyek a törzsi vagy geometrikus mintákra összpontosítanak, a kínai szőnyegeket szobrászi minőségük és a negatív terek használata jellemzi, amely lehetővé teszi, hogy a virágmotívumok kecsesen és tisztán érvényesüljenek.
A 90 Line megjelölés a szövés sűrűségére utal, ami egy technikai kifejezés a lineáris lábankénti csomók számára. Ezt a speciális konstrukciós módszert azért becsülik, mert képes sima, mély és luxus hatású szálazatot létrehozni, amely tapintásra rendkívül puha. Ez a sűrű felépítés nemcsak esztétikai vonzerőt biztosít, hanem megadja azt a szerkezeti integritást is, amely szükséges ahhoz, hogy a szőnyeg hosszú éveken át az otthon központi eleme maradjon.
A virágmotívumok ennek a hagyománynak a sarokkövei, gyakran a jólétet, a szépséget és az évszakok változását szimbolizálják. Ezeket a mintákat általában elegáns, díszes szegélyek keretezik, amelyek a szőnyeg közepe felé irányítják a tekintetet. A mély, telített kék mező használata klasszikus választás, amely merész kontrasztot biztosít a világosabb virágelemekkel szemben, és kiemeli a kézművesek bonyolult munkáját.
Egy ebből a hagyományból származó kézi csomózású szőnyeg birtoklása az iparosodás nyomását túlélő mesterség iránti megbecsülés jele. Ezeket a szőnyegeket a gyűjtők nagyra értékelik kulturális súlyuk és az minden szálban jelenlévő tagadhatatlan emberi érintés miatt. Amikor ezt a darabot otthonába hozza, egy olyan művészi kifejezésmód örökségével kapcsolódik össze, amely értékeli a türelmet, a készséget és a maradandó szépség keresését.
