A Loribaft szőnyegek a Közel-Kelet törzsi szövési hagyományaiból származnak, és kifejezetten a Zagrosz-hegység nomád csoportjaihoz köthetők. Ezeket a szőnyegeket vastag, fényűző szálak és a hagyományos formatervezés merész, gyakran játékos megközelítése jellemzi, ami megkülönbözteti őket a formálisabb, városi stílusoktól.
A Loribaft kifejezés egy olyan sajátos szövési stílusra utal, amely sűrű, puha szálakat hangsúlyoz, amit gyakran kézzel font gyapjú használatával érnek el. Ez a felépítési mód létfontosságú a szőnyeg hosszú élettartama szempontjából, mivel a szorosan egymás mellé helyezett csomók egy olyan szerkezetet alkotnak, amely egyszerre rugalmas és hihetetlenül kopásálló, így a szőnyeg évtizedekig megőrzi élénkségét.
Vizuálisan ezek a szőnyegek a színek és a geometrikus motívumok kifejező használatáról ismertek. Bár ősi mintákból merítenek, a szövők gyakran alkalmazzák a hagyományos szimbólumok modern vagy absztrakt értelmezéseit, ami olyan kompozíciót eredményez, amely egyszerre gyökerezik a történelemben és frissen kreatív. A sakktábla mintás szegély jelenléte e hagyomány védjegye, amely ritmusérzékkel és egyensúllyal keretezi a mezőt.
A Loribaft szőnyeg beszerzése befektetés a kulturális örökségbe. Minden darab a kézműves egyéni kifejezésmódját képviseli, amely a festék és a minta megválasztásával ragad meg egy pillanatot az időben. Mivel nomád életmódban gyökereznek, ezek a szőnyegek nyers, hiteles minőséggel rendelkeznek, amely a megalapozott emberi történelem érzetét viszi be bármely kortárs otthonba.
