A Turkaman szőnyegek a Közép-Ázsia nomád és félnomád törzseitől származnak, egy olyan régióból, amely évszázadokra visszanyúló szövési hagyományokkal rendelkezik. Bár ezeket a mintákat eredetileg sátrakban és otthonokban történő funkcionális használatra tervezték, mára a textilvilág legkeresettebb darabjaivá váltak, amelyeket jellegzetes geometrikus nyelvükért értékelnek.
A Turkaman kifejezés mind az emberekre, mind azokra a szövési hagyományokra utal, amelyeket ezek a bonyolult, ismétlődő motívumok jellemeznek. Ezek a szőnyegek általában kiváló minőségű gyapjú használatáról ismertek, amelyet gyakran úgy készítenek elő és festenek, hogy biztosítsák a hosszan tartó színt, valamint a csillogó, tartós felületet, amely az idő múlásával csak nemesedik.
E hagyomány jellegzetes elemei közé tartoznak az ismétlődő medaillonok, amelyeket gyakran 'gul'-oknak neveznek, és amelyek szimmetrikus sorokban helyezkednek el a mezőn. A szegélyek általában formálisak és geometrikusak, keretbe foglalják a központi motívumokat, és olyan tervezési filozófiát tükröznek, amely értékeli az egyensúlyt, a rendet és a szimbolikus történetmesélést.
Ebből a hagyományból származó darabot gyűjteni többet jelent, mint puszta dekorációt; ez a generációkon át megőrzött szakértelem és kulturális örökség iránti elismerés. Ezeket a szőnyegeket tartós minőségükért értékelik, és azért, ahogyan áthidalják a szakadékot az ősi művészet és a modern életmód között, olyan történelmi érzetet kínálva, amely a tömegtermelésben ritkán található meg.
